Az alábbiakra mindenképp figyeljen!

Ha a bíróság vagy más hatóság az elé vitt követelésekről döntött, vagy egyes okiratok esetén a törvényben meghatározott követelmények fennállnak, akkor a tartozás behajtása érdekében végrehajtás indítható. Végrehajtás számos követelés kapcsán kezdeményezhető, jelen cikkünkben azonban kizárólag a szerződéses jogviszonyból, illetve szerződésen kívüli károkozásból eredő végrehajtásokról, és azt érintően is csak a leggyakoribb esetekről írunk.

Hogyan kísérlik meg behajtani a követeléseket?

A hitelezők általában

• felszólító levéllel,
• fizetési meghagyással,
• keresetlevéllel peres eljárásban, illetve
• végrehajtás útján

kísérlik meg szerződésből vagy szerződésen kívüli károkozásból eredő igényüket érvényesíteni. Ezek közül a végrehajtás csak az utolsó lehetőség. Az esetek többségében fizetési meghagyásnak vagy peres eljárásnak meg kell előznie a végrehajtást, azonban előfordulhat az is, hogy valamely jogszabályi feltétel fennállása okán erre nincsen szükség. Ilyen például, ha a közjegyző végrehajtási záradékkal látott el egy okiratot.

Hogyan „úszhatjuk meg” a velünk szemben indult végrehajtásokat?

A legjobb megoldás minden esetben, ha a végrehajtás elrendelését megelőzően élünk jogszabály adta lehetőségeinkkel. Mindazonáltal nem kizárt, hogy ez esetben is végrehajtás indul velünk szemben. Ha ez történik, akkor számos egyéb lehetőség mellett az alábbiakat mindenképp érdemes átgondolni:

• Megdönthető-e a kézbesítési fikció?
• Elévült-e a végrehajtási jog?
• Tudunk-e megállapodást kötni a végrehajtást kérővel?
• Van-e lehetőség rá, illetve megéri-e számunkra a magáncsődre vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni?

Annak nyomatékos hangsúlyozása mellett, hogy a fent említett négy lehetőség mellett, még számos jogszabályi rendelkezés alkalmazható, az alábbiakban kizárólag ezzel a négy lehetőséggel foglalkozunk.

Kézbesítési fikció

Gyakran keresik meg Irodánkat az adósok azzal, hogy nem kaptak semmilyen iratot a végrehajtás előtt, vagy először a végrehajtó vette fel velük a kapcsolatot. Ez azonban egy átlagos követelés esetén valótlan. A pénzkövetelések jelentős részét fizetési meghagyásos eljárással vagy peres eljárásban érvényesítik. Előbbi esetén a közjegyző, utóbbi során pedig a bíróság küld az adós számára okiratot (előbbi esetén a fizetési meghagyást, utóbbinál pedig a keresetlevelet), felhívva a címzettet arra, hogy tegye meg a szükséges nyilatkozatokat. A jogrendszerben azonban ismert a kézbesítési fikció jogintézménye, mely azt jelenti, hogy az iratokat a törvényi feltételek fennállása esetén kézbesítettnek kell tekinteni. A polgári perrendtartásról szóló törvény kimondja, hogy a bírósági iratokat a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt sikertelen, mert a címzett az iratot nem vette át – postai szolgáltató útján történő kézbesítés esetén az a bírósághoz „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza – az iratot a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

Abban az esetben, ha a követelés végrehajtására ilyen módon kézbesített irat alapján kerül sor, akkor kivételes esetben kézbesítési kifogásra van lehetőség.

A kifogásnak a bíróság akkor ad helyt, ha a címzett a bírósági iratot nem vehette át, mivel

1. a kézbesítés a hivatalos iratok kézbesítésére vonatkozó jogszabályok megsértésével történt meg, vagy más okból nem volt szabályszerű, vagy
2. az iratot más, az a) pontban nem említett okból önhibáján kívül nem volt módja átvenni.

Végrehajtási jog elévülése

A végrehajtási jog elévülését meg kell különböztetni az általában ismert elévüléstől. A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el. A végrehajtási jog elévülését bármely végrehajtási cselekmény megszakítja.

A végrehajtási jog elévülése esetén a végrehajtás megszüntetése a Vht. 41. §-a szerinti eljárással, vagy peres eljárás útján lehetséges. Előbbi esetén, ha az adós okirattal valószínűsíti, hogy a végrehajtási jog elévült, a végrehajtó a bizonyítékra utalva felhívja a végrehajtást kérőt, hogy 15 napon belül nyilatkozzon a követelés fennállásáról. Ha a végrehajtást kérő az adós végrehajtási jog elévülésére vonatkozó nyilatkozatát elismerte, és a törvényben meghatározott összeget megfizette, a végrehajtási eljárás befejeződik.

Egyezség kötése a végrehajtást kérővel

A végrehajtandó követelésről az adós a végrehajtást kérővel megállapodást köthet. Az egyezkedés sikere általában azon múlik, hogy a végrehajtást kérő érdekelt-e a megállapodás megkötésében. Ha a jogszabályi környezet, más végrehajtás vagy a végrehajtás alá vonható vagyontárgy okán valószínűsíthető, hogy a követelés nem, kisebb mértékben, vagy rendkívül hosszú idő alatt fog megtérülni, a végrehajtást kérő is érdekelt lehet a megállapodás megkötésében. Különösen igaz ez az alább részletezett magáncsőd feltételeinek fennállása esetén.

Magáncsőd

Utolsóként a magáncsődről, mint egy viszonylag új lehetőségről teszünk említést. Miként azt a törvény is kimondja, a bíróságon kívüli és a bírósági adósságrendezési eljárás célja, hogy a fizetési nehézségekkel küzdő természetes személyek adóssága az ehhez szükséges vagyon és jövedelem felhasználásával, szabályozott keretek között rendezésre kerüljön és fizetőképességük helyreálljon. A jogszabály tehát a magánszemélyek számára biztosít lehetőséget arra, hogy a törvényben rögzített feltételek fennállása esetén drasztikusan csökkentsék a követelt tartozásukat. Az adósságrendezés kezdeményezésekor az adósnak nyilatkoznia kell arról, hogy nem képes tartozásait megfizetni. Az eljárás során az adós és a hitelező egyezséget köthet. Annak szabályszerűségét a családi vagyonfelügyelő köteles vizsgálni. Ennek keretében a családi vagyonfelügyelő köteles megtagadni az egyezségkötésben való közreműködést, ha az egyezség nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, vagy arra vonatkozóan merül fel adat, hogy az adós a jóhiszemű joggyakorlás elveit megsértve vagy másokat megtévesztve jár el, illetve, ha az adós egyes hitelezőivel összejátszik.

Adósságtörlesztési terv

Ha az egyezségi tárgyalás sikertelen, akkor a bíróság adósságtörlesztési eljárás lefolytatást rendeli el. A családi vagyonfelügyelő ekkor adósságtörlesztési tervet készít elő. Ennek keretében összeállítja az adós tartós adósságtörlesztési eljárásban rendelkezésre álló vagyonának és a bevételi forrásainak listáját. Az adósságtörlesztési terv

1. meghatározza az adósnál visszahagyható vagyont és bevételeket,
2. megállapítja az adósságtörlesztésre fordítandó vagyontárgyak értékesítésének szabályait,
3. meghatározza az értékesítésből származó bevétel, valamint és az adós pénzeszközei, és az adósságrendezés alatt kapott bevétele hitelezők közötti felosztásának szabályait, valamint
4. a családi vagyonfelügyelő, az adós, adóstárs és a hitelezők feladatait az adósságtörlesztés végrehajtása során.

Az adósságtörlesztési terv összeállításánál a családi vagyonfelügyelő írásbeli kérelemre – a törvényi feltételek fennállása esetén – az adós és a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozók lakhatását biztosító lakóingatlannak az adós tulajdonában való megtartására tesz javaslatot.

Az adósságtörlesztési tervet úgy kell elkészíteni, hogy – a zálogjoggal biztosított követelésekre meghatározott rendelkezéseken túl – legfeljebb 5 éves adósságtörlesztési időszak alatt a hitelezők megtérülése

1. a kiemelt hitelezői követelések esetén az Are. tv. 74. § (2) bekezdés a) pontja szerinti forgalmi érték összeget elérje,
2. a privilegizált hitelezői igények esetén az egyéb hitelezői igényekre jutó megtérülések legalább 1, 2-szerese legyen,
3. az egyéb hitelezői igények esetén legalább a 38%-os mértéket elérje,
4. a hátrasorolt hitelezői igények esetén legalább az 5%-os mértéket elérje.

Az előző bekezdés b)-c) pontja szerinti megtérülési mérték számításánál figyelmen kívül kell hagyni

1. a késedelmi kamatokat, pótlékokat,
2. a forintalapú követelésnél az adósságtörlesztési terv készítésekor irányadó MNB jegybanki alapkamatot 3 százalékponttal meghaladó kamatot,
3. más devizanemben fennálló követelésnél az irányadó bankközi kamatlábat 1 százalékponttal meghaladó kamatot.

Összegzés

A kifejtettek kapcsán látható, hogy a magáncsőd egy bonyolult eljárás, melynek igénybevételére vonatkozó feltételeket minden ügyben egyedileg kell vizsgálni. Ennek ellenére az is kitűnik, hogy az eljárás eredményeképpen az adós számára rendkívül kedvező döntés születik. Emiatt, ha Önnek összességében – kamattal, járulékokkal növelten – egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti tartozása áll fenn, és van közte hitelviszonyból eredő tartozása, feltétlenül keresse Irodánkat az eljárás megindításának lehetőségéről történő konzultáció érdekében!

Végrehajtással kapcsolatos kérdések a bírói gyakorlatban

A végrehajtás megszüntetése (korlátozása) iránti per előfeltételének, a megszüntetni (korlátozni) kért végrehajtásnak nemcsak a per megindításakor kell fennállnia. A végrehajtási ügy érdemi befejezésével a végrehajtás megszűnik, ezáltal a végrehajtás megszüntetése iránti igény okafogyottá válik. (BH2019. 232.)

A végrehajtás megszüntetése iránt indított és érvénytelenségi keresettel össze nem kapcsolt perben a bíróság – erre irányuló kereset hiányában – ítéletének rendelkező részében nem nyilváníthatja ki a szerződés érvénytelenségére vonatkozó álláspontját; akkor sem, ha a végrehajtás megszüntetésének oka a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelensége. Az utóbb indított érvénytelenségi perben önmagukban a végrehajtás megszüntetése iránti per jogerős ítéletének indokai nem zárják ki a végrehajtás alapjául szolgáló szerződés érvénytelenségének vizsgálatát.  (BH2021. 255.)

A végrehajtási eljárásban a foglalás nem jogszerzés, hanem a végrehajtó olyan végrehajtási eljárási cselekménye, amely azt biztosítja, hogy a végrehajtást kérő követelése megtérüljön az adós vagyonából, amelynek eleme az ingó és ingatlan vagyonon túl a követelés is. A lefoglalt követelés jogosultja a végrehajtás alatt álló adós marad, a kötelezett ez esetben is az ő javára teljesít, ezáltal csökken a tartozása, azaz a passzív vagyona. Érvényesítheti a lefoglalt követelése kötelezettje által kötött fedezetelvonó szerződés relatív hatálytalanságából eredő igényeket. (BH2019. 107.)

A bírósági végrehajtási eljárás kényszercselekmények sorozata, amelynek keretében nem értelmezhető az adósok „önkéntes teljesítése”. Emiatt az árverési vevőnek a vételár kifizetése után arra nyílik meg a joga, hogy a birtokba helyezést a végrehajtótól kérje. A birtokba adási eljárás az ingatlanárverésre vonatkozó végrehajtási eljárás része.  

A végrehajtás felfüggesztésének joghatása az, hogy további végrehajtási cselekményeknek nincs helye, az eljárás megáll abban a helyzetben, amelyben a felfüggesztéskor éppen van. A felfüggesztés időbeli hatálya alatt az adósokat a végrehajtó, a végrehajtót az árverési vevő irányában nem terheli az ingatlan birtokba adási kötelezettsége. (BH2024. 135.)

Követelések elhárítását érintő kérdése kapcsán állunk rendelkezésére!

A témát érintően bővebben az alábbi linken elérhető cikkben olvashat:

https://drgyulay.hu/vegrehajtas-indult-onnel-szemben