A testi sértés elkövetésének gyakorisága
A bűncselekmény szó hallatán a büntetőeljárással nem találkozó emberek legtöbb esetben a személy elleni erőszakos cselekményekre asszociálnak. Ezek közül is kiemelkedik a testi sértés, mely a média mindennapos tudósítása hatására rendszeresen megjelenik különböző minősítések formájában. A testi sértés – annak ismertsége ellenére – mindössze a hatodik leggyakoribb bűncselekmény Magyarországon. A Központi Statisztikai Hivatal 2023-ban 6669 testi sértést regisztrált, melynek jelentős része 8 napon belül gyógyuló könnyű testi sértés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés volt.
A testi sértés tényállása
A Büntető Törvénykönyv 164. §-a határozza meg a testi sértés tényállását. Eszerint:
164. § (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel
követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
Milyen büntetésre számíthat testi sértés esetén?
A bűncselekmények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a testi sértés is szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel felső határa a bűncselekmény eredményétől függ. A szabadságvesztés törvényi feltüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a testi sértés elkövetőjével szemben szabadságvesztés büntetése helyett ne lehetne más büntetést kiszabni. E ponton hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy testi sértés miatt a bíróság szabadságvesztés büntetése helyett – a törvényi feltételek fennállása esetén – más büntetést, így pénzbüntetést is kiszabhat a terhelttel szemben. Annak meghatározása kapcsán azonban, hogy milyen büntetés kiszabása várható, továbbá annak eléréséhez, hogy a bíróság a lehető legenyhébb büntetést szabja ki, a körülmények részletes feltárása szükséges. A pénzbüntetés végső összege a bűncselekmény (jelen esetben a testi sértés) tárgyi súlyától, az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaitól és életvitelétől függ. Ezokból feltétlenül javasoljuk, hogy testi sértés esetén a lehető legkorábban – ajánljuk, hogy még a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően – vegyék fel a kapcsolatot Irodánkkal.
A testi sértés elkövetési magatartása
A testi sértés egy úgynevezett nyitott törvényi tényállás. A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy egészség sértése, ami egyrészt testi bántalmazásban, másrészt pedig egészségsértésben nyilvánul meg. A testi bántalmazás más ember testét érő olyan külső behatást jelent, amely az érintett személy testén vagy annak egy részén sérülést, illetve betegséget eredményez. A testi bántalmazás előidézésének módjait nem lehet taxatíve felsorolni, ekként a testi sértés elkövetési magatartásai a legkülönfélébb lehetnek. Legtipikusabbnak az ütés, rúgás, szúrás, vágás, égés és fojtás tekinthető.
Egészségsértéssel valósul meg a testi sértés, ha az elkövetési magatartás következtében betegség jön létre. Ez az elkövetési magatartás a testi bántalmazáshoz viszonyítottan kisegítő jellegű. A testi sértés ezen elkövetési magatartása valósul meg többek között romlott étel, ital vagy méreg adásával, vagy betegséggel való megfertőzéssel.
A testi sértés eredménye
A testi sértés eredmény bűncselekmény, mely értelmében az elkövetési magatartással és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A testi sértés eredménye a sérülés okozása vagy a betegség előidézése. A bűncselekmény ezek előidézésével befejezetté válik. A sérülés gyógytartama a cselekmény jogi minősítésére kiható jelnetőséggel bír. Miként azt a fentebb kiemelt tényállásból is kitűnik, a törvény eltérően rendeli büntetni, ha a testi sértés gyógytartama nyolc napon belüli vagy nyolc napon túli, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált okoz. Ezek meghatározása szakkérdés. A szakvéleménnyel kapcsolatban minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljunk szakértő kollégánkkal.
Testi sértés gyógytartama
Ahogy azt már fentebb is kiemeltük, a testi sértés minősítése szempontjából a gyógytartam kiemelt jelentőséggel bír. Gyakori félreértést okoz azonban a sértettek részéről a gyógytartam meghatározása. A büntetőjogi ugyanis a tényleges gyógytartamot veszi alapul. Ez azonban nem feltétlenül esik egybe a funkcionális gyógytartammal. Funkcionálisan akkor gyógyult a sérülés, ha a károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreáll, avagy további javulás már nem várható. Az esetek többségében a tényleges gyógytartam az anatómiai gyógytartammal azonos. Anatómiai gyógyulás pedig akkor következik be, ha a megsérült szövetek egysége helyreállt. Miután a funkcionális gyógytratam rendszerint hosszabb az anatómiai gyógytartamnál, a sértettek teljes rehabilitációja általában nem azonos a testi sértés kapcsán meghatározott büntetőjogi gyógytartammal.
Közvetítői eljárás lehetősége testi sértés elkövetése esetén
A közvetítői eljárás célja a gyanúsított és a sértett megegyezésének, a bűncselekményből eredő következmények jóvátételének, valamint a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartásnak elősegítése. A közvetítői eljárás a sértett és a gyanúsított számára is kitűnő lehetőség a testi sértés miatt indult eljárásokban. A gyanúsított számára alkalom nyílhat a büntetőeljárás befejezésére, elkerülve ezzel a büntetés kiszabásának veszélyét, a sértett pedig kárát (vagy annak egy részét) gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben érvényesítheti. Miután a sértett kártérítést és sérelemdíjat is a terhelttől követelhet, a gyanúsított teljesítési hajlandósága pedig nagyobb, ha azzal a büntetőeljárás megszüntetheti, ezért testi sértés sértettje kitűnő tárgyalási pozícióba kerülhet.
A közvetítői eljárás feltételei
A testi sértés miatt indult büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről az ügyészség dönt. Ennek együttes feltétele, hogy
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájáruljon,
b) a gyanúsított a vádemelésig a testi sértés elkövetését beismerje, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a testi sértés következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
A közvetítői eljárás tehát a gyanúsított és a sértett indítványán, illetve hozzájárulásán, valamint az ügyészség döntésén alapul. Annak elrendelése azonban még nem jelenti az eljárás megszüntetését. A megállapodás megkötéséhez mindkét fél számára javasoljuk ügyvéd közreműködését, ugyanis a kártérítés és sérelemdíj mértékének meghatározása a számos tényezőtől függ, ráadásul ezek érvényesítése nem feltétele a közvetítői eljárásnak. A kár, illetve sérelemdíj megfizetését a testi sértés elkövetőjétől a büntetőeljárástól függetlenül is lehet követelni. Annak mentét a követelés behajtása kapcsán külön összegeztük.
A testi sértést érintő bírói gyakorlat
A kiskorú veszélyeztetése és a kapcsolati erőszak halmazata valóságos. A kapcsolati erőszak magába olvasztja a könnyű testi sértést és a tettleges becsületsértést. A kiskorú veszélyeztetése és a testi sértés halmazatban állhat, ezért a tényállás a védett személyek köréből nem hagyja el a kiskorúakat.
Ha a kiskorú veszélyeztetése úgy történik, hogy e tényállás szerint minősülő testi sértést követnek el vele szemben, akkor a kapcsolati erőszak lesz halmazatban a kiskorú veszélyeztetésével, értelemszerűen ebben az esetben a testi sértés nem lesz megállapítható. (BH2021. 127.)
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét követi el, aki a sértettet hastájékon ököllel, legalább közepes erővel úgy üti meg, hogy a sértettnek életveszélyes sérülést – léprepedést – okoz, majd lépét eltávolítják. (BH2020. 194.)
Az a tény, hogy a terhelt legalább harminchatszor ütötte meg a sértettet, s ezek közül több az életfontosságú szerveket tartalmazó testtájékot, az arckoponyát érték, az eshetőleges ölési, s nem a testi sértési szándékra enged következtetni.
Az a körülmény, hogy a terhelt a sértett megöléséhez nem a nála lévő kést, hanem az öklét használta, nem az ölési szándék hiányára, legfeljebb az egyenes ölési szándék kizárására alkalmas. (BH2017. 174.)
A terhelt a büntetés-végrehajtási intézet zárkájában elfogadta a sértett kihívását, s vele verekedésbe bocsátkozott. Ennek során megkísérelte őt ököllel megütni, de nem találta el, majd dulakodásuk birkózásba fordult, és sérülés okozása nélkül ért véget. Abból a tényből, hogy a szűk helyiség vaságyakkal és vasszerkezetű tárgyakkal volt berendezve, amelyek a dulakodás során sérülést eredményezhettek volna, még nem vonható le megalapozottan a terhelt szándékára vonatkozó azon következtetés, hogy reálisan számolhatott azzal, hogy a sértettnek nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozhat, melybe belenyugodva eshetőleges szándékkal követte el a súlyos testi sértés bűntettének kísérletét.
A terhelt szándékára vont következtetés jogi következtetés, amely ténybeli alapok hiányában a cselekmény törvénysértő minősítését és törvénysértő büntetés kiszabását eredményezte. Abból a tényből, hogy a terhelt ököllel megpróbálta arcul ütni a sértettet, reálisan a könnyű testi sértés vétségének kísérletére lehetett volna következtetést vonni, ám ennek megállapítását a magánindítvány hiánya kizárta, ezért a Kúria felülvizsgálati eljárásban a könnyű testi sértés vétségének kísérlete miatt indított büntetőeljárást megszüntette. (BH2018. 239.)
A hivatali visszaélés bűntettével halmazatban felbujtóként aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés bűntettében is meg kell állapítani annak a büntetés-végrehajtási főtörzsőrmesternek a büntetőjogi felelősségét, aki a felügyelete alatt álló foglyokat arra bírja rá, hogy az előzetes letartóztatása miatt fogva levő sértettet a gyermekeinek sérelmére elkövetett súlyos bűncselekménye miatt akár könnyű testi sérülést is okozó módon a zárkájában tettleg bántalmazza és a rábírás hatására a foglyok a sértettnek könnyű testi sérülést okoztak. (BH2016.1.)
Amennyiben ugyanazon a napon, azonban időben elkülönülten került sor arra, hogy a vádlott a sértettet a reggeli órákban életveszélyes sérülést okozón megszúrja, azonban a szúrásnál a vádlottat nem a sértett megölésének szándéka vezette, majd néhány órával később szándékosan megfojtja a sértettet, a két, időben is elkülönült cselekmény – heterogén anyagi halmazatban – életveszélyt okozó testi sértés bűntettének és emberölés bűntettének minősül. (BH2016. 228.)
Az idegen dolog jogtalan elvétele érdekében alkalmazott személy elleni erőszak nem szükségképpen jár együtt súlyos sérülés keletkezésével. Ezért – az erőszak nyolc napon túl gyógyuló sérülést okozó eredményére tekintettel – a súlyos testi sértés a rablási cselekménnyel valóságos alaki halmazatot alkot. (BH2016. 265.)
Kapcsolatfelvétel
Amennyiben testi sértés elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel velünk a kapcsolatot. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Testi sértéssel kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A témát érintően bővebben az alábbi linken elérhető cikkben olvashat:
