Testi sértéssel kapcsolatos statisztikai adatok
A bűncselekmény szó hallatán az emberek többsége az emberölésre, a testi sértésre vagy a lopásra asszociál. A testi sértés – annak ismertsége ellenére – 2023-ban a hetedik leggyakoribb bűncselekmény Magyarországon. A Belügyminisztérium ebben az évben 6607 testi sértést regisztrált, melynek jelentős része 8 napon belül gyógyuló könnyű testi sértés, illetve gondatlanságból elkövetett testi sértés volt.
A testi sértés törvényi tényállása
A Büntető Törvénykönyv 164. §-a határozza meg a testi sértés tényállását. Eszerint:
§ (1) Aki más testi épségét vagy egészségét sérti, testi sértést követ el.
(2) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon belül gyógyul, az elkövető könnyű testi sértés vétsége miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha a testi sértéssel okozott sérülés vagy betegség nyolc napon túl gyógyul, az elkövető súlyos testi sértés bűntette miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére, illetve
c) a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.
(5) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a könnyű testi sértés maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okoz.
(6) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a súlyos testi sértést
a) aljas indokból vagy célból,
b) védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen személy sérelmére,
c) a bűncselekmény el hárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva korlátozottan képes személy sérelmére,
d) maradandó fogyatékosságot vagy súlyos egészségromlást okozva,
e) különös kegyetlenséggel
követik el.
(7) Aki a (3) vagy (6) bekezdésben meghatározott bűncselekményre irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a testi sértés életveszélyt vagy halált okoz.
(9) Aki a súlyos testi sértést gondatlanságból követi el, vétség miatt
a) a (3) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,
b) a (6) bekezdés b)-c) pontjában meghatározott esetben három évig,
c) életveszélyes sérülés okozása esetén egy évtől öt évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(10) A (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény csak magánindítványra büntethető.
A testi sértés elkövetési magatartása
A testi sértés egy úgynevezett nyitott törvényi tényállás. A bűncselekmény elkövetési magatartása a testi épség vagy egészség sértése, ami egyrészt testi bántalmazásban, másrészt pedig egészségsértésben nyilvánul meg. A testi bántalmazás más ember testét érő olyan külső behatást jelent, amely az érintett személy testén vagy annak egy részén sérülést, illetve betegséget eredményez. A testi bántalmazás előidézésének módjait nem lehet taxatíve felsorolni, ekként a testi sértés elkövetési magatartásai a legkülönfélébb lehetnek. Legtipikusabbnak az ütés, rúgás, szúrás, vágás, égés és fojtás tekinthető.
Egészségsértéssel valósul meg a testi sértés, ha az elkövetési magatartás következtében betegség jön létre. Ez az elkövetési magatartás a testi bántalmazáshoz viszonyítottan kisegítő jellegű. A testi sértés ezen elkövetési magatartása valósul meg többek között romlott étel, ital vagy méreg adásával, vagy betegséggel való megfertőzéssel.
A testi sértés eredménye
A testi sértés eredmény bűncselekmény, mely értelmében az elkövetési magatartással és az eredmény között okozati összefüggésnek kell fennállnia. A testi sértés eredménye a sérülés okozása vagy a betegség előidézése. A bűncselekmény ezek előidézésével befejezetté válik. A sérülés gyógytartama a cselekmény jogi minősítésére kiható jelnetőséggel bír. Miként azt a fentebb kiemelt tényállásból is kitűnik, a törvény eltérően rendeli büntetni, ha a testi sértés gyógytartama nyolc napon belüli vagy nyolc napon túli, ha a testi sértés maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, életveszélyt vagy halált okoz. Ezek meghatározása szakkérdés. A szakvéleménnyel kapcsolatban minden esetben javasoljuk, hogy konzultáljunk szakértő kollégánkkal.
Tudnivalók a testi sértés gyógytartamáról
Ahogy azt már fentebb is kiemeltük, a testi sértés minősítése szempontjából a gyógytartam kiemelt jelentőséggel bír. Gyakori félreértést okoz azonban a sértettek részéről a gyógytartam meghatározása. A büntetőjogi ugyanis a tényleges gyógytartamot veszi alapul. Ez azonban nem feltétlenül esik egybe a funkcionális gyógytartammal. Funkcionálisan akkor gyógyult a sérülés, ha a károsodott szervezet működése maradéktalanul helyreáll, avagy további javulás már nem várható. Az esetek többségében a tényleges gyógytartam az anatómiai gyógytartammal azonos. Anatómiai gyógyulás pedig akkor következik be, ha a megsérült szövetek egysége helyreállt. Miután a funkcionális gyógytartam rendszerint hosszabb az anatómiai gyógytartamnál, a sértettek teljes rehabilitációja általában nem azonos a testi sértés kapcsán meghatározott büntetőjogi gyógytartammal.
A testi sértést érintő bírói gyakorlat
A könnyű testi sértés vétsége és súlyos testi sértés bűntette kísérletének elhatárolása szempontjából nem a magatartás eredményének, hanem az elkövetői tudattartalomnak van jelentősége. A bíróságnak azt kell vizsgálnia, hogy a terhelt tudata – a véghezviteli magatartás kifejtésének időpontjában – átfogta-e a hosszabb gyógytartamú sérülés bekövetkezésének a lehetőségét, és ezt kívánta vagy belenyugodott-e. (Kúria Bfv.1483/2018/5).
Más személy arcának, fejének, felső testének többszörös zúzódását ökölütésekkel, taposással, rugdalással történő előidézése akkor is a súlyos testi sértés bűntette kísérletének megállapítását alapozza meg, ha az előidézett sérülések ténylegesen 8 napon belül gyógyulnak. A kifejtett bántalmazások ilyen módja, intenzitása és a támadott testtájékok anatómiai fontossága ugyanis a súlyosabb – 8 napon túl gyógyuló – sérülések előidézésére alkalmasak, melyeknek bekövetkezésébe a bántalmazás elkövetője szükségszerűen belenyugszik (BH 2020.9.257).
Gondatlanságból elkövetett életveszélyt okozó testi sértésért felel a telephely tulajdonosa, aki ugyan őrző kutyáit kerítéssel elkerítve tartotta, de annak ismeretében, hogy onnan a kutyák korábban már kiszabadultak és másnak testi sérülést is okoztak, nem erősítette meg a kerítést oly módon, hogy a kutyák kiszabadulását kizárja, ennek következtében – a kerítésfonatot szétfeszítve – onnan ismét kiszabadultak és a telephely közelében munkálatokat végző sértett testi épségét életveszélyesen – maradandó fogyatékosságot is okozva – megsértették (BH 2014.12.356).
Az életveszélyt okozó testi sértés bűntettét követi el, aki a sértettet hastájékon ököllel, legalább közepes erővel úgy üti meg, hogy a sértettnek életveszélyes sérülést – léprepedést – okoz, majd lépét eltávolítják (BH 2020.7.194).
Amennyiben a terhelt egy házaspár mindkét tagjának megölését határozta el, de az elkövetés során az egyik sértett agyonlövése előtt a másik sértett váratlanul elmenekült a helyszínről, akit a terhelt menekülése közben nagy erejű ütés mellett emberi élet kioltására alkalmas teleszkópos fémbottal tarkón ütötte, és az ütés csak azért érte kis erővel, mert a terheltet akadályozta a később lelőtt sértett jelenléte és a megütött sértett mozgásban léte: nem állapítható meg, hogy a terheltet az ütéskor nem ölési, hanem csupán súlyos testi sértés okozására irányuló szándék vezette (Kúria Bfv.1404/2018/5).
Emberölést és nem halált okozó testi sértést valósít meg az az elkövető, aki a mozgásában betegségei miatt korlátozott, fekvő helyzetben lévő sértettet az élet kioltására alkalmas eszközzel, baltával két-három percen keresztül bántalmazza, melynek során kétszer nagy erővel, míg ötször közepes erővel a fején megüti; és a sértett ennek következtében életét veszti (BH 2020.4.94).
Képviselet szükségessége
Amennyiben testi sértés elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Társaságunkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Testi sértéssel kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A témát érintően további információkat az alábbi cikkben talál:
