Az új Btk. módosításai
A 2012. évi C. törvény hatálybalépése jelentős újításokat hozott a nemi bűncselekmények területén. A strukturális átrendeződés már a fejezetcím módosításából is szembetűnő, tekintve, hogy az addigi: A nemi erkölcs elleni bűncselekmények cím az új Btk-ban már A nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények megnevezést viseli. A strukturális újítás jelentősége azonban nem ebben keresendő. A fejezet lényege ugyanis a közösülés-fajtalanság duális fogalompárját felváltó szexuális cselekményben és szeméremsértésben ragadható meg, mely jelentős módosítást eszközölt, az eddigi tettleges becsületsértés és szemérem elleni erőszak elhatárolásában. A 2012. évi C. törvényben egyrészt a fajtalanság fogalmát a szexuális cselekmény meghatározása váltotta fel – magába foglalva a közösülést, és átalakítva a fajtalanságra addig alkalmazott definíciót –, másrészt pedig az addigi kétlépcsős rendszert egy háromlépcsős becsületsértéstő, szeméremsértő és súlyos szeméremsértő cselekményeket magába foglaló struktúra váltotta fel.
Az új rendszer gyakorlata
Az új Btk. hatályba lépése óta, szerencsére viszonylag kevés megvalósított bűncselkemény tényállását bírálták el Ítélőtáblai szintig a cikk megírásáig, melyek gyakorlatából következtetéseket lehetne levonni az elhatárolásra, azonban a dogmatikai alapok tisztázását követően, érdemes néhány ítéletet kiemelni.
1. A Tatabányai Törvényszék 3.B.1/2015/16. számú Ítéletében szeméremsértő magatartásként minősítette azokat a cselekményeket, mikor a vádlott a 14. életévét be nem töltött sértett melleit, fenekét ruhán keresztül markolászta. A cselekményeket a vádlott minden alkalommal a sértett felszólítására abbahagyta. Hasonlóan szeméremsértő cselekményként értékelte a bíróság a terhelt sértett mögé lépését és ágyékával ruhán keresztüli fenekéhez dörgölőzését. A terhelt szexuális erőszak második alapesete szerinti felelősségét állapított meg a bíróság, mikor a sértett ágyához lépve, annak alvó állapotát kihasználva pizsamája alá nyúlva, egyik kezével a sértett mellének simogatásába, másik kezével pedig önkielégítésbe kezdett. Indokolásában kifejtette, hogy az alvó és ébren lévő személy előtti maszturbálás a bírói gyakorlat szerint nélkülözi a szeméremsértés súlyosabb fokozatának megvalósítását, azonban a sértett akaratnyilvánításra képtelen állapotának kihasználásával, annak mellei fogdosása közben végzett maszturbáció már megalapozza a súlyosan szeméremsértő cselekmény megállapítását, és így a szexuális erőszak minősítését is.
2. A Pécsi Törvényszék B.299/2015/17. számú határozata által megállapított tényállás értelmében a vádlott, a vele együtt élő, harmadik életévét még be nem töltött általa nevelt, élettársa gyermekét fürdette, mikor egy alkalommal a szeretet kifejezése érdekében a nemi szerve külső felére egy puszit adott. Az esetet követően a vádlott egy hasonló fürdetéshez előkészítette a kislányt, mikor a szeretet kifejezése érdekében a fenekére adott puszit. A bíróság megállapítása szerint a cselekmény elkövetésének szexuális irányultsága nem volt, és a gyermek sem érezte annak szexuális tartamát.
3. Fővárosi Ítélőtábla mint harmadfokú bíróság 3.Bhar.105/2016/6. számú ügyében kimondta, hogy nem tettleges becsületsértést, hanem a 205. § (3) bekezdése szerinti szeméremsértést valósította meg a vádlott a sértett mellének és fenekének többszöri megérintése és a csók követelése útján, ugyanis ezek olyan magatartások voltak, melyek súlyosan korlátozták a sértett szexuális önrendelkezési jogát, sértve ezzel emberi méltóságát.
4. A Kúria BH 2018.9.240. számon közétett döntésében kimondta, hogy szexuális kényszerítést valósít meg a buszvezető a következő tényállással. A terhelt az egyedüli utashoz közeledni szándékozva megsimogatta a sértett haját, majd felajánlotta neki, hogy egy csókért visszaviszi a korábbi megállóba. Mikor a sértett ezt elutasította, a terhelt egyik kezével megfogta a hölgy derekát, másik kezével a tarkóját, és csók céljából magához húzta. Tekintettel arra, hogy a próbálkozása nem vezetett eredményre, elengedte a sértett derekát, és melltartón keresztül megsimogatta az egyik mellét. A terhelt cselekménye a sértett tiltakozását váltotta ki, mellkasánál fogva eltolva a férfit. A terhelt azonban nem állt le, és a hátráló sértettet követve egyik kezével belenyúlt a sértett nadrágjába abból a célból, hogy nemi szervét megsimogassa, mely a sértett ellenállása folytán nem sikerült. A sértett folyamatosan kérve a cselekmény befejezését, eltolta magától a buszvezetőt, aki végül előre sétált, és kinyitotta az ajtót, amin keresztül a sértett végül leszállt.
A szeméremsértés és szexuális cselekmények elhatárolása
Szerencsére a 205. § (3) bekezdése szerint minősülő szeméremsértés megvalósítása nem tekinthető gyakorinak, azonban a következetes ítélkezés érdekében a súlyosan szeméremsértő, szeméremsértő és tettleges becsületsértő cselekmények elhatárolása elengedhetetlen.
Az ítélkezési gyakorlat alapján, álláspontom szerint, szeméremsértés valósul meg, ha az elkövető, aki a sértett nemi szervét, fenekét, belső combjának nemi szerv melletti részét, női sértett mellét ruhán keresztül szándékosan megérinti. Ahogy láthattuk a Tatabányai Törvényszék Ítéletében, a bírói gyakorlat nem állapítja meg a szexuális cselekményt a nemi szerv fenékhez simítása, és így kontaktus létesítése esetén, ha az érintett személyeken ruha található. Az érintés minden testi kontaktust felölel – a kézzel történőtől, a nemi szervvel megvalósuló kapcsolatig –, a ruhán pedig mindennemű ruhadarabot érteni kell. Nem szeméremsértő cselekményt, hanem szexuális cselekményt valósít már meg annak a magatartása, aki más nemi szervét közvetlen kontaktussal érinti. Álláspontom szerint ennek fordított kapcsolata is a súlyosan szeméremsértő fokozatot meríti ki, ugyanis a más személy testének közvetlen nemi szervvel történő érintése már indokolja a szexuális cselekmény minősítését.
A szeméremsértés és a becsületsértés elhatárolása
E bűncselekmények között a határvonalat nehéz meghúzni. A szeméremsértés jogi tárgya ugyanis a közszemérem, mely a társadalom nemi vonatkozású erkölcsi érzületében merül ki, ezért az objektíve ilyen cselekményt megvalósító emberi magatartások a szeméremsértés tényállását valósítják meg. A jogirodalmi határvonalat a kierőszakolt csók képezi. Megjegyzem azonban, hogy a különböző csókoknál, pusziknál, és érintéseknél vizsgálni kell a nemi vonatkozást. Amennyiben ugyanis a cselekmények ilyen tartalom nélkül valósulnak meg, akkor azok a tágabb értelemben vett emberi méltóság sérelmével járó tettleges becsületsértést alapozzák meg. A Kúria 2012. év augusztus hó 28. napján meghozott végzésében deklarálta, hogy a sértett nyakon csókolása és átkarolása nem alkalmas közszeméremsértésre, ennek megfelelően a szeméremsértésnél megállapított jogtárgyat nem sértheti, így tettleges becsületsértésnek minősül az új Btk. hatálya alatt is (BH 2013.1.5.). Ha viszont a csók olyan testrészre irányul, ahol már a nemi vágyra irányuló célzatra lehet következtetni, akkor már helyes a szeméremsértés minősítése, ugyanis akkor a szűkített emberi méltóság támadásával már, a becsületsértéshez viszonyított speciális tényállás megállapítása lesz helyénvaló.
Szexuális kényszerítés, szexuális erőszak és a szeméremsértés tényállása
Szexuális kényszerítés
196. § (1) Aki mást szexuális cselekményre vagy annak eltűrésére kényszerít, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a szexuális kényszerítést
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére,
b) a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése alatt álló személy sérelmére, illetve a sértettel kapcsolatban fennálló egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyával visszaélve
követi el.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a szexuális kényszerítést tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el.
Szexuális erőszak
197. § (1) Szexuális erőszakot követ el, és bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki
a) a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el,
b) más védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapotát szexuális cselekményre használja fel.
(2) Szexuális erőszakot követ el az is, és öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés büntetéssel büntetendő, aki tizenkettedik életévét be nem töltött személlyel szexuális cselekményt végez vagy végeztet.
(3) A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
a) tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére követik el,
b) az elkövető a hozzátartozója, vagy nevelése, felügyelete, gondozása, gyógykezelése, illetve egyéb módon a hatalma vagy befolyása alatt álló személy sérelmére követi el, vagy
c) azonos alkalommal, egymás cselekményéről tudva, többen követik el.
(4) Öt évtől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő,
a) aki a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
aa) az (1) bekezdésben meghatározott módon,
ab) a (3) bekezdés b) pontjában meghatározott sértett sérelmére, vagy
ac) a (3) bekezdés c) pontjában meghatározott módon
követi el, vagy
b) ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) vagy c) pontja szerint is minősül.
(4a) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő szabadságvesztés, ha a (4) bekezdés a) pont aa) alpontjában meghatározott bűncselekmény a (4) bekezdés a) pont ab) vagy ac) alpontja szerint is minősül.
(5) Aki szexuális erőszak elkövetéséhez szükséges vagy azt könnyítő feltételeket biztosítja, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
Szeméremsértés
205. § (1) Aki magát nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából más előtt szeméremsértő módon mutogatja, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Az a tizennyolcadik életévét betöltött személy, aki nemi vágyának felkeltése vagy kielégítése céljából tizennegyedik életévét be nem töltött személy előtt szeméremsértő magatartást tanúsít, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki mással szemben olyan szeméremsértő magatartást tanúsít, amely a sértett emberi méltóságát sérti.
Szeméremsértő és szexuális cselekményeket érintő bírói gyakorlat
A szexuális kényszerítés bűntette a közösülésre vagy más, a nemi vágy felkeltésére, fenntartására vagy kielégítésére alkalmas vagy arra irányuló súlyosan szeméremsértő cselekmény, amelynek elkövetési magatartása a kényszerítés, ám ennek megvalósítása – eltérően a szexuális erőszak bűntettétől – nem élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel, hanem bármely olyan súlyos hátrány kilátásba helyezésével megtörténhet, amely alkalmas arra, hogy a megfenyegetettben komoly félelmet keltsen, tehát e bűncselekmény megvalósulása szempontjából a Btk. értelmező rendelkezése szerinti fenyegetés fogalom az irányadó.
A tizennyolcadik életévét be nem töltött sértettnek szeméremsértő cselekményre rábírásához azzal fenyegetése, hogy édesanyját börtönbe csukják, illetve egy korábbi alkalommal kikényszerített szeméremsértő aktusáról készített fényképfelvételt nyilvánosságra hoznak, olyan szexuális zsarolás, amely a szexuális kényszerítés szempontjából tényállásszerű magatartás. (BH 2019.4.96)
A szexuális erőszak és a szexuális kényszerítés elkövetési magatartása azonos, a két bűncselekményt a passzív alany életkora határolja el. (BH 2019.6.154)
A tizenkettedik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett szexuális cselekmény nem szexuális visszaélésnek vagy szeméremsértésnek, hanem szexuális erőszaknak minősül. (BH 2020.4.95)
Társtettese a szexuális erőszak bűntettének, akinek jelenlétében társa a sértettel erőszakkal közösül, majd ezt követően az elfutni próbáló sértett menekülését megakadályozza, a sértettet elkapja, társához visszarángatja és kezeit lefogva védekezését lehetetlenné teszi azért, hogy társa a sértettel – annak tiltakozása ellenére – ismét közösüljön. (BH 2020.5.128)
A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert helyzetét reménytelennek látja. (BH 2021.1.1)
Irodánkkal történő kapcsolatfelvétel
Amennyiben szexuális vagy szeméremsértő cselekmény megvalósítása miatt eljárást indítanak Önnel szemben, avagy ilyen cselekmény sértettje javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel velünk a kapcsolatot. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy keressenek meg minket.
A sértettek figyelmét pedig arra hívjuk fel, hogy a szexuális kényszerítés, a szeméremsértés általunk tárgyalt esete, továbbá, ha a szexuális kényszerítést erőszakkal, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetéssel követi el, akkor a szexuális erőszak magánindítványra büntetendő. Ezen okból feltétlenül fontos a mihamarabbi egyeztetés.
A témát érintően bővebben az alábbi linken elérhető cikkben olvashat:
