Tudnivalók a közúti baleset okozásáról
A közúti baleset okozása egy olyan gondatlan bűncselekmény, melynek kizárólag az eredménye befolyásolja, hogy milyen mértékű szabadságvesztéssel fenyegetett minősítés miatt indítanak büntetőeljárást. Ennek okán nagy mértékben függ a szerencsétől, hogy a járművezetővel szemben közúti baleset okozása vagy szabálysértés miatt indítanak eljárást. A közúti baleset okozása bűncselekménye, illetve a kiemelt közlekedési szabálysértések között a különbséget az jelenti, hogy a sértett nyolc napon belül vagy túl gyógyuló sérülést szenvedett. Amennyiben a sértett sérülése 8 napon túl gyógyul, akkor az elkövető közúti baleset okozása miatt tartozik felelősséggel. Abban az esetben azonban, ha a sérülés gyógytartama nem haladja meg a 8 napot, akkor bűncselekmény nem valósul meg.
Közúti baleset okozása törvényi tényállása
- § (1) Aki a közúti közlekedés szabályainak megszegésével másnak vagy másoknak gondatlanságból súlyos testi sértést okoz, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást vagy tömegszerencsétlenséget,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget
okoz.
Közúti baleset okozásának lehetséges jogkövetkezményei
A bűncselekmények túlnyomó többségéhez hasonlóan, a közúti baleset okozása is szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel felső határa a bűncselekmény eredményétől, vagy a közlekedési szabályszegéssel összefüggésben okozott sérülés súlyosságától, haláltól, tömegszerencsétlenségtől, illetve a sérült és elhunyt személyek számától függ. A szabadságvesztés törvényi feltüntetése azonban nem jelenti azt, hogy a közúti baleset okozása elkövetőjével szemben szabadságvesztés büntetése helyett ne lehetne más büntetést kiszabni. E ponton hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy közúti baleset okozása miatt a bíróság szabadságvesztés büntetése helyett – a törvényi feltételek fennállása esetén – más büntetést, így pénzbüntetést is kiszabhat a terhelttel szemben. Annak meghatározása kapcsán azonban, hogy milyen büntetés kiszabása várható, továbbá annak eléréséhez, hogy a bíróság a lehető legenyhébb büntetést szabja ki, a körülmények részletes feltárása szükséges. Felhívjuk ugyanis a figyelmüket arra, hogy a pénzbüntetés végső összege a bűncselekmény (jelen esetben a közúti baleset okozása) tárgyi súlyától, az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaitól és életvitelétől függ.
Járművezetéstől eltiltás, mint a közúti baleset okozásának lehetséges következménye
A Büntető Törvénykönyv 55. § (1) bekezdésének első mondata értelmében a járművezetéstől azt lehet eltiltani, aki
a) az engedélyhez kötött járművezetés szabályainak megszegésével követi el a bűncselekményt, vagy
b) bűncselekmények elkövetéséhez járművet használ.
A járművezetéstől határozott ideig, vagy végleg lehet eltiltani a közúti baleset okozása bűncselekmény elkövetőjét. A határozott idejű eltiltás legrövidebb tartama 1 hónap, leghosszabb tartama 10 év. Az eltiltás ideje tekintetében számos körülményt mérlegel a bíróság, mely miatt elengedhetetlen szakértő ügyvéd igénybevétele.
Ügyfeleink számára a vezetéstől eltiltás gyakran a megélhetés, illetve mindennapi életvitel veszélyeztetését, valamint a munkahely elvesztését jelenti. Emiatt az eltiltás csökkentése vagy a kategóriás eltiltás elérése létkérdést lehet. A bírói gyakorlat ismeretében – bizonyos esetekben – elérhető, hogy különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazását mellőzzék, vagy az csak meghatározott fajtájú és kategóriájú járművekre vonatkozzon. Miként azt a Kúria a 38. BK véleményében is kifejtette, a bűncselekmény jellege, tárgyi súlya és az elkövető személyiségének jellemzői alapján mérlegelendő, hogy elegendő-e meghatározott kategóriára eltiltani az ittas állapotban vezető személyt.
Jogosítvány helyszíni elvétele közúti baleset okozása alkalmával
A hatóság a helyszínen kötelezően elveszi a járművezető jogosítványát, ha a járművezető azzal gyanúsítható, hogy a közúti baleset okozása maradandó fogyatékosságot, halált, kettőnél több ember halálát vagy halálos tömegszerencsétlenséget okozott. Ez az intézkedés sok esetben a járművezető munkahelyének elvesztését jelenti. A jogrendszer lehetőséget biztosít azonban arra, hogy a bíróság döntése előtt a hatóság visszaadja a közúti balesetet okozó személy jogosítványát. Mivel ez az intézkedés csak kivételnek tekinthető, mindenképp javasoljuk, hogy a kérelem előterjesztése előtt egyeztessen Irodánkkal.
Mindemellett érdemes tudni azt is, hogy a jogosítvány helyszíni elvételéről nem a bíróság dönt, és nem tekinthető büntetésnek. Ez egy átmenti állapot, melyet a hatóság annak gyanúja miatt tesz meg, hogy a vezető elkövette a fent meghatározott eredménnyel járó közúti baleset okozása bűncselekményét. Amennyiben a bíróság később eltiltja az elkövetőt a járművezetéstől, akkor az eltiltás idejébe beleszámít az az időtartam, amíg az elkövető jogosítványát – a járművezetéstől eltiltásra ítélését megelőzően – a bűncselekménnyel összefüggésben a helyszínen elvették, vagy a hatóságnak leadta.
Közvetítői eljárás közúti baleset okozása esetén
Közvetítői eljárással leggyakrabban a közúti baleset okozása miatt indult büntetőeljárások során találkozhatunk. A jogintézmény célja a gyanúsított és a sértett megegyezésének, a bűncselekményből eredő következmények jóvátételének, valamint a gyanúsított jövőbeni jogkövető magatartásnak elősegítése. A közvetítői eljárás a sértett és a gyanúsított számára is kitűnő lehetőség a közúti baleset okozása miatt indult eljárásokban. A gyanúsított számára alkalom nyílhat a büntetőeljárás befejezésére, elkerülve ezzel a büntetés kiszabásának veszélyét, a sértett pedig kárát (vagy annak egy részét) gyorsabban, egyszerűbben és könnyebben érvényesítheti. Sajnálatos módon a sértettek jelentős többsége számára nem téríti meg a gyanúsított kötelező gépjármű-felelősségbiztosítója a kárt addig, amíg az eljárás be nem fejeződik. Emiatt a közúti baleset okozásának sértettje kiszolgáltatott helyzetbe kerül, melyből egy gyors, és rendkívül előnyös kiút lehet a közvetítői eljárás.
A közvetítői eljárás feltételei
A közúti baleset okozása miatt indult büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről az ügyészség dönt. Ennek együttes feltétele, hogy
a) a gyanúsított, illetve a sértett a közvetítői eljárás lefolytatását indítványozza, vagy ehhez hozzájáruljon,
b) a gyanúsított a vádemelésig a közúti baleset okozása bűncselekmény elkövetését beismerje, és
c) a bűncselekmény jellegére, az elkövetés módjára és a gyanúsított személyére tekintettel
ca) a közúti baleset okozása bűncselekmény következményeinek jóvátétele várható és
cb) a büntetőeljárás lefolytatása mellőzhető, vagy a közvetítői eljárás a büntetés kiszabásának elveivel nem ellentétes.
A közvetítői eljárás tehát a gyanúsított és a sértett indítványán, illetve hozzájárulásán, valamint az ügyészség döntésén alapul. Annak elrendelése azonban még nem jelenti az eljárás megszüntetését. A megállapodás megkötéséhez mindkét fél számára javasoljuk ügyvéd közreműködését, ugyanis a kártérítés és sérelemdíj mértékének meghatározása a számos tényezőtől függ, ráadásul ezek érvényesítése nem feltétele a közvetítői eljárásnak. A kár, illetve sérelemdíj megfizetését a közúti balesetet okozó fél kötelező gépjármű-felelősségbiztosítójától a büntetőeljárástól függetlenül lehet követelni.
Bírói gyakorlat a közúti baleset okozása körében
Megállapítható annak a személygépkocsi vezetőjének a bűnössége, aki előtt egy párafelhőt kibocsátó nyerges vontató halad, emiatt az előzés feltételeiről teljes mértékben nem lehet meggyőződni, mégis előzésbe kezd, és ennek során balesetet okoz, elüti a szemből az úttest szélén haladó gyalogost (BH 2020.9.259).
A balra kanyarodó jármű vezetője a kijelölt gyalogátkelőhely hiányában az útkereszteződésben szabályosan áthaladó gyalogos számára köteles elsőbbséget biztosítani, és az e kötelezettségének megszegésével okozott baleset miatt büntetőjogi felelősséggel tartozik (BH 2021.4.97).
Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel az, aki az előtte haladó, váratlanul balra kanyarodó kerékpáros sértettet személygépkocsival elüti, akkor sem, ha ez kijelölt gyalogos-átkelőhelyen történik (BH 2019.11.288).
Nem tartozik büntetőjogi felelősséggel a bekövetkezett balesetért a védett úton sebességtúllépéssel közlekedő, elsőbbséggel rendelkező jármű vezetője, ha a baleset az elsőbbségi joga megsértése miatt következett be, és a balesetet csupán a megengedett sebességet el nem érő sebességgel közlekedve háríthatta volna el (BH 2018.5.136).
Nem terheli büntetőjogi felelősség azt a személygépkocsi vezetőt, aki a 37-40 km/h sebességgel közelíti meg azt a gyalogos átkelőhelyet, amelynek környékén nincs látható gyalogos, és a takarásból, körültekintés nélkül, váratlanul az átkelőhelyre féktávolságon belül lelépő sértettet cselekvési késedelem nélkül megkezdett fékezése ellenére elüti, és ez csak 24 km/h sebességet meg nem haladó megközelítési sebesség esetén lett volna elkerülhető (BH+ 2013.11.446).
Képviselet szükségessége
Amennyiben közlekedési baleset miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Társaságunkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Közlekedési balesettel kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A témát érintően további információkat az alábbi cikkben talál:
