Közokirat-hamisítás hazai statisztikája
Sokan nem gondolnák, de a közokirat-hamisítás a leggyakrabban megvalósított bűncselekmények közé tartozik hazánkban. A statisztikai szempontból kirívó 2021-es évhez képest az 5430 regisztrált esettel 2022 érdemi csökkenést eredményezett, és a 2023-ban megállapított 6624 felderített közokirat-hamisítás is jelentős csökkenésnek tekinthető.
Közokirat-hamisítás törvényi tényállása
- § (1) Aki
a) hamis közokiratot készít, vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b) hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c) közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(1a) Nem valósul meg az (1) bekezdés c) pontja szerinti bűncselekmény a polgárok személyi- és lakcímadatait tartalmazó nyilvántartásba történő lakcímbejelentés vonatkozásában, amennyiben arra a szállásadó hozzájárulásával, vagy saját tulajdonú ingatlanba történő bejelentkezéssel kerül sor.
(2) Aki az (1) bekezdés a) vagy b) pontjában meghatározott közokirat-hamisításra irányuló előkészületet követ el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott közokirat-hamisítást gondatlanságból követi el, vétség miatt elzárással büntetendő. - § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali hatáskörével visszaélve
a) hamis közokiratot készít,
b) közokirat tartalmát meghamisítja, vagy
c) lényeges tényt hamisan foglal közokiratba,
bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) E § rendelkezéseit a külföldi állam igazságszolgáltatási vagy bűnüldözési feladatot ellátó hatóságának a törvény alapján Magyarország területén eljáró tagjára is megfelelően kell alkalmazni.
Közokirat-hamisítás elemzése
A közokirat-hamisítást a közbizalom elleni bűncselekmények körében szabályozza a Büntető Törvénykönyv. Védett jogi tárgya a közokirat hitelességébe és valódiságába vetett közbizalomhoz fűződő társadalmi érdek. Elkövetési tárgya a közokirat. A bűncselekmény elkövetési magatartása, alanya, a bűnösségi alakzat, valamint a stádiumok tekintetében különbséget kell tennünk a bárki által elkövethető közokirat-hamisítás és a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás között.
A bárki által megvalósítható alakzat elkövetési magatartásai:
- hamis közokirat készítése, illetve a közokirat tartalmának meghamisítása,
- hamis, hamisított vagy más nevére szóló valódi közokirat felhasználása,
- intellektuális közokirat hamisítás.
Hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás elkövetési magatartásai:
- hamis közokirat készítése, közokirat tartalmának meghamisítása,
- lényeges tény hamisan történő közokiratba foglalása.
A bárki által elkövethető alakzat alanya tettesként hivatalos személyen kívül bárki lehet. Ha más a hamisító és a felhasználó, akkor mindketten önálló tettesként felelnek. Ezzel szemben a hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás tettese és társtettese kizárólag hivatali hatáskörében eljáró hivatalos személy és Magyarországon jogszerűen eljáró külföldi hivatalos személy lehet. Felbújtója és bűnsegédje utóbbinak is bárki lehet.
Kiemelést érdemel még, hogy a bárki által elkövethető alakzat szándékos és gondatlan elkövetéssel is megvalósítható, míg a hivatalos személy által megvalósított közokirat-hamisítás csak szándékos elkövetés esetén büntetendő.
Különbség továbbá, hogy a törvény – a hivatalos személyre vonatkozó tényállással szemben – a bárki által elkövethető alakzat előkészületét is büntetni rendeli.
Közokirat
A közokirat fogalmát a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 323. §-a határozza meg. Eszerint a közokirat olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelő módon állított ki.
A közokirat jelentősége annak bizonyító erejében rejlik. A közokiratot ugyanis ellenkező bizonyításig valódinak kell tekinteni. Teljes bizonyító erővel bizonyítja
a) hogy a kiállító a benne foglalt intézkedést megtette vagy határozatot a benne foglalt tartalommal meghozta,
b) a közokirattal tanúsított adatok és tények valóságát,
c) a közokiratban foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját.
Közokirat-hamisítással kapcsolatos jogesetek
Ha a terhelt a más nevére szóló közokiratokat annak tulajdonosának tudta és beleegyezése nélkül veszi el tőle, majd az egyiket rendőri igazoltatása során, személyazonosságának igazolása végett átadja, a közokirat-hamisítás bűntette és az okirattal visszaélés vétsége halmazatban valósul meg (Kúria Bfv.1695/2017/6.).
Az intellektuális közokirat-hamisítás törvényi tényállásában írt közreműködés mint elkövetési magatartás minden olyan értelmi-fizikai cselekvőség, amely alkalmas arra, hogy annak következményeként a közokirat kiállítására illetékes személy a közokiratban a törvényi tényállásban meghatározott joghatással bíró valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot rögzítsen. E közreműködés tulajdonképpen speciális közvetett tettesség, mivel a közokiratot létrehozó [abban bejegyzést eszközlő] ügyintéző tévedésben van az elkövető szándékát illetően (BH 2022.6.148).
Btk. 342. § (1) bekezdés a) pontjának első fordulata szerinti közokirat-hamisítás elkövetésének nem feltétele, hogy a hamisított okirat valódi közokiratot utánozzon; az ugyanazon joghatás kiváltását célzó hamisítvány akkor is közokirat-hamisítás tárgya lehet, ha nem csupán formai, de tartalmi szempontból is hamis (Kúria Bfv.718/2020/5.).
Az „intellektuális” közokirat-hamisítással halmazatban a hamis vád alapesete akkor is megvalósul, ha a terhelt által megadott személyi adatok nem mindenben egyeznek meg annak a valós személynek az adataival, akinek kiadta magát. A hamis váddal és az ún. intellektuális közokirat-hamisítással halmazatban materiális közokirat-hamisítás megállapításának is helye van, ha a terhelt az ellene foganatosított büntetőeljárási cselekmény során más létező személy nevére szóló, de hamisított okirattal (pl. útlevéllel) igazolja magát (BH 2016.9.231).
Elköveti az intellektuális közokirat-hamisítás bűntettét az az ügyvéd, aki közreműködik cégek fiktív adásvételében, valamint abban, hogy a fiktív adásvétel szerinti, a valóságnak meg nem felelő adatok kerüljenek a cégnyilvántartásba (BH 2018.4.102).
Képviselet szükségessége
Amennyiben közokirat-hamisítás elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Társaságunkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Közokirat-hamisítással kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A bűncselekményről bővebben az alábbi linken olvashat:
