Követelés behajtása fizetési felszólítással
Ugyan minden követelés egyedi, azonban a követelés behajtása legtöbb esetben az Irodánk által írt ügyvédi felszólító levél megküldésével kezdődik. A felszólító levél elkészítéséhez szükségünk van a követelés pontos adataira, a követelést alátámasztó bizonyítékokra (így különösen a szerződésre, számlákra, tartozáselismerő nyilatkozatra), valamint az adós személyes adataira. Az esetek egy részében már önmagában az ügyvéd által írt felszólító levél is elegendő ahhoz, hogy az adós megfizesse a tartozását. Amennyiben ez alapján a követelés kiegyenlítésére mégsem kerül sor, akkor az igény jogi úton történő érvényesítésére az alább részletezett fizetési meghagyásos eljárás vagy peres eljárás keretében van lehetőség.
Követelés behajtása fizetési meghagyással
A fizetési meghagyásos eljárás a pénz fizetésére irányuló követelés behajtásának gyors, költségkímélő és egyszerű módszere. A hárommillió forintot meg nem haladó pénzkövetelések főszabály szerint csak fizetési meghagyásos eljárás útján érvényesíthetők, más követelések esetén a fizetési meghagyás indítása csak egy opció. Nem érvényesíthető azonban fizetési meghagyásos eljárás útján az a pénzkövetelés melynek pertárgy értéke meghaladja a harmincmillió forintot.
A fizetési meghagyásos eljárást Irodánk a közjegyzői kamara által működtetett elektronikus rendszeren benyújtott kérelemmel kezdeményezi. A fizetési meghagyásos eljárás, illetve az azt esetlegesen követő peres eljárás sikeressége érdekében, már az eljárás megindítása előtt fontos összegezni a követelés fennállását alátámasztó tényeket és bizonyítékokat. A törvény előírja továbbá, hogy a követelés behajtása iránt előterjesztett kérelemben milyen adatok feltüntetése szükséges. Ha ezekkel az adatokkal nem rendelkezik, akkor a törvényben előírt adatok az illetékes hatóságtól beszerezhetőek.
A követelés behajtása kapcsán indított fizetési meghagyásos eljárás díja
A fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem előterjesztésekor a törvényben meghatározott díjat kell megfizetni. Az eljárási díj alapja a pénzkövetelésnek az eljárás megindításakor fennálló, járulékok nélkül számított értéke. Az önállóan érvényesített kamat- és egyéb járulékkövetelés a díjalapba beszámít.
A követelés behajtása kapcsán indított fizetési meghagyásos eljárás díjának mértéke a díjalaphoz igazodik. Az eljárás illetéke a követelés összegének 3%-a, de minimum 8000,-Ft és maximum 300.000,-Ft.
A fizetési meghagyás ellen a kötelezett annak kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a közjegyzőnél ellentmondással élhet. Ha az adós ez alatt a határidő alatt nem mond ellent, akkor a fizetési meghagyás jogerőre emelkedik, mellyel a követelés behajtására végrehajtás útján is lehetőség nyílik. Amennyiben azonban az adós határidőn belül előterjeszti az ellentmondást, az eljárás perré alakul.
Követelés behajtása peres eljárásban
Követelés behajtása érdekében több okból is indulhat peres eljárás. Miként azt már fentebb említettük, ha az adós határidőben ellentmond a fizetési meghagyásnak, akkor az eljárás perré alakul. Ugyancsak utaltunk arra is, hogy a hárommillió forint feletti követelések esetén nem kötelező a fizetési meghagyás megindítása. Ilyen összegre fennálló követelés esetén harmincmillió forintig az adós választásán múlik, hogy megkísérli-e a fizetési meghagyásos eljárás megindítását, vagy egyből peres eljárást indít. A harmincmillió forintot meghaladó tőkekövetelések behajtása azonban már a peres eljárás megindítását teszi szükségessé.
Amennyiben a fizetési meghagyásos eljárás az adós ellentmondása okán perré alakul, akkor a jogosult tizenöt napon belül köteles az eljárási illetéket kiegészíteni, valamint 15 napon belül a keresetet tartalmazó iratát a bíróságon előterjeszteni. Ezzel szemben, ha a jogosult nem indít vagy nem indíthat fizetési meghagyásos eljárást, akkor egyből keresetlevelet szükséges előterjesztenie.
Amennyiben a követelést peres eljárásban kívánja behajtani a jogosult, az illeték mértéke az illetékalap 6%, de legalább 15 000 forint, legfeljebb 1 500 000 forint.
Követelés behajtása végrehajtás útján
Ha az adós a jogerős fizetési meghagyás, bírósági ítélet vagy bírósági meghagyás ellenére sem teljesíti a követelést, akkor a követelés behajtása érdekében végrehajtási eljárás indítható. Ha a követelést a jogosult fizetési meghagyásos eljárás útján kísérelte meg behajtani, akkor jogerős fizetési meghagyást követően, a végrehajtás elrendelése iránti kérelem díja az ügyérték 1%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 150 000 forint.
Követelés behajtása a bírói gyakorlatban
Abban az esetben, ha a jogosult hibájából a követelés a kötelezettel szemben behajthatatlanná válik, vagy a behajtás jelentősen megnehezül, a kezes szabadul az őt terhelő helytállási kötelezettség alól annyiban, amennyiben a követelést biztosító jog alapján kielégítést kaphatott volna. (BH 2022.1.13)
Nincs helye felülvizsgálatnak a közjegyző fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító jogerős végzésével szemben, ha azt a másodfokú bíróság annak jogi indokait osztva, helybenhagyja. (BH 2020.4.113)
Magyar közjegyző előtt lefolytatott európai fizetési meghagyásos eljárást követő, ellentmondás folytán perré alakult eljárásban az alperes joghatósági kifogást is előterjeszthet az írásbeli ellenkérelmében. A bíróság a 1215/2012/EU rendeletben írt esetekben hivatalból is vizsgálhatja joghatósága fennállását vagy annak hiányát. (BH 2019.3.80)
A jogosult, ha azt a felek nem tették szerződésük részévé, nem a számlázással, hanem a saját szolgáltatásának a teljesítésével tesz eleget szerződéses kötelezettségének, így a Ptk. 6:58. §-a és 6:61. §-a alapján a számla kiállítása nélkül is megnyílik az igénye az ellenszolgáltatás teljesítésének követelésére.
A Ptk. 6:130. § (1) bekezdésének alkalmazására pénzbeli ellenszolgáltatást tartalmazó visszterhes szerződés esetén akkor kerülhet sor, ha a pénztartozás jogosultja a saját szerződéses szolgáltatását már teljesítette, így jogosulttá vált az azért járó pénzbeli ellenszolgáltatás követelésére. A teljesítési határidő hiánya folytán azonban mindaddig, amíg azt nem teszi lejárttá, azaz nem adja a kötelezett tudtára, hogy arra igényt tart, a pénztartozás nem teljesítéséhez nem fűződnek a teljesítés elmulasztásának a következményei. (BH2024. 112.)
Bűncselekménnyel okozott kár vagy sérelemdíj megtérítése iránti igény érvényesítése esetén a felperes a perindítás joghatásának beállásáig választhat, hogy az általános szabályok vagy a gyorsított per szabályai szerint kívánja-e fennálló követelését érvényesíteni. (BH2022. 105.)
Kapcsolatfelvétel
Amennyiben meglátása szerint alaptalanul kívánnak követelést behajtani Önnel szemben, javasoljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot. A követelések jelentős részének behajtása megakadályozható megfelelő jogi fellépéssel.
Tapasztalatunk szerint a jogos követelések behajtásának akadályát is a megfelelő jogi képviselet hiánya jelenti. Szakértő ügyvéd közreműködésével a bizonyított követelések behajtására jelentősen nagyobb lehetőség van.
A követelés behajtásával kapcsolatos kérdésük esetén áll rendelkezésükre!
A témát érintően bővebben az alábbi linken elérhető cikkben olvashat:https://drgyulay.hu/koveteles-behajtasa/
