Gépjármű adásvétele esetén a vevő legnagyobb félelme, hogy hibás járművet vásárol. Az
autó/motor vásárlás a legtöbb személy számára – az ingatlan vásárlását követően – a második
legnagyobb kiadást jelenti. Ennek megfelelően a gépjármű hibás teljesítése kapcsán kialakuló
jogvita az eladó és a vevő számára is jelentős anyagi kockázattal jár. Jogi szempontból fontos
kérdés azonban, hogy mi tekinthető hibás teljesítésnek? Milyen igényérvényesítési
lehetőségei vannak ebben az esetben a vevőnek? Mi az eladó kötelezettsége? Az alábbiakban
röviden ezekhez a kérdésekhez kívánunk támpontot nyújtani.
Gépjármű hibás teljesítés
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 6:157. §-ának (1) bekezdése
rögzíti, hogy a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel
meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Ennek
megfelelően a gépjármű hibás teljesítésének megítéléséhez az adásvételi szerződést, illetve a
vonatkozó jogi rendelkezéseket kell alapul venni. A szerződés tartalmazhatja a gépkocsi,
motor, tehergépjármű, hajó, repülő műszaki paramétereit, futásteljesítményét, korát,
felszereltségét, vagy akár azt a speciális felhasználási célt is, melynek az eladott járműnek
meg kell felelnie. Szerződésben lehet rögzíteni ugyanakkor a szerződés tárgyát képező
gépkocsi hibáit, hiányosságait is, mely az eladó részéről kizárja a hibás teljesítést.
A Polgári Törvénykönyv tartalmazza továbbá azt is, hogy a szolgáltatásnak – a teljesítés
időpontjában – alkalmasnak kell lennie a rendeltetése szerinti célra, így
a) alkalmasnak kell lennie a vevő által meghatározott célra, ha azt a vevő a szerződéskötés
előtt a kötelezett tudomására hozta;
b) alkalmasnak kell lennie azokra a célokra, amelyekre más, azonos rendeltetésű
szolgáltatásokat rendszerint használnak;
c) rendelkeznie kell azzal a minőséggel, és nyújtania kell azt a teljesítményt, amely azonos
rendeltetésű szolgáltatásoknál szokásos, és amelyet a veő elvárhat, figyelembe véve a
kötelezettnek vagy – ha nem a kötelezett állítja elő a szolgáltatás tárgyát – a szolgáltatás
előállítójának és ezek képviselőjének a szolgáltatás konkrét tulajdonságaira vonatkozó
nyilvános kijelentését;
d) rendelkeznie kell a kötelezett által adott leírásban szereplő vagy az általa a jogosultnak
mintaként bemutatott szolgáltatásra jellemző tulajdonságokkal; és
e) meg kell felelnie a jogszabályban meghatározott minőségi követelményeknek.
Kiemeljük, hogy a gépjármű hibás teljesítése kapcsán mindig az a kérdés, hogy a teljesítés
időpontjában fennállt-e a hiba. Ennek bizonyítási terhe azonban attól függ, hogy a gépkocsit,
motort, tehergépjárművet, hajót, repülőt fogyasztó vállalkozástól vásárolta, vagy esetleg
magánszemélyek, illetve vállalkozások kötöttek egymással adásvételi szerződést.
Mikor nem teljesít hibásan az eladó?
Amellett, hogy magától értetődően nem lehet szó hibás teljesítésről, ha a vásárolt gépjármű
megfelel a szerződésben vagy jogszabályban megállapított – így különösen a fent ismertetett– követelményeknek, az eladó akkor sem teljesít hibásan, ha a vevő a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismerte, vagy ismerni kellett. A jogszabály ugyan nem írja elő a vevő
számára a gépjármű megvizsgálásának kötelezettségét, ennek ellenére elvárható, hogy kellő
körültekintéssel járjon el. A vevő ezen kötelezettségébe tartozik, hogy – ha az lehetővé válik
számára – akkor a járművet megtekintse, a műszaki és egyéb dokumentációkat
áttanulmányozza, megismerje az adott jármű tulajdonságait, és a speciális szakértelem nélkül
is felismerhető esetleges hiányosságokat.
A kifejtettekre tekintettel, az „ismernie kellett” fordulat azokra a hibákra terjed ki,
amelyeket a vevő az általában elvárható módon, kellő körültekintés alapján – a kapott
tájékoztatásra, illetve a szerződéskötés körülményeire figyelemmel – felismerhetett.
Kereskedőtől vásárolt hibás jármű
Gyakori eset, hogy a kereskedőtől vásárolt autó a szerződés megkötését követően észleli a
vevő a jármű hibáját. Erre az esetre biztosít segítséget a Polgári Törvénykönyv 6:158. §-a. A
jogszabály ugyanis a fogyasztók védelmében kimondja, hogy a fogyasztó és vállalkozás
közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő
hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,
kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.
Kedvező pozícióból indul tehát a vállalkozótól vásárló magánszemély, ha a hiba a szerződést
követő rövid időn belül jelentkezik. Ez a vélelem azonban megdönthető. A kereskedő feladata
annak bizonyítása, hogy a hiba a jármű teljesítést követően keletkezett.
Milyen lehetőségei vannak a vevőnek hibás jármű vásárlára esetén?
Hibás teljesítés esetén több jogcím alapján lehet igényt érvényesíteni. A szerződéstől és a
jogszabályoktól függően a vevő kellékszavatossági, termékszavatossági, jótállási igényét,
valamint a hibás teljesítésből eredő kárát is érvényesítheti.
Tekintettel arra, hogy a használt autó vásárlása kapcsán leggyakrabban a kellékszavatosság
szabályai merülnek fel, alábbiakban röviden ezeket ismertetjük.
A jármű hibás teljesítése esetén (kellékszavatossági igénye alapján) a vevő választása szerint:
a) főszabály szerint kijavítást vagy kicserélést igényelhet, vagy
b) az ellenszolgáltatás arányos leszállítását igényelheti, a hibát a kötelezett költségére maga
kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja, illetve a szerződéstől elállhat.
Fontos kiemelni, hogy a törvény csak abban az esetben teszi lehetővé a b) pontban
meghatározottakat,
- ha a kötelezett a kijavítást vagy a kicserélést nem vállalta,
- ha e kötelezettségének megfelelő határidőn belül, a vevő érdekeit kímélve nem tud
eleget tenni, vagy - ha a jogosultnak a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő érdeke megszűnt.
Nyomatékosan felhívjuk a figyelmüket arra, hogy a fenti szempontok nem a vevő egyéni
megítélésén múlnak, hanem azokat a bírói gyakorlat részletesen kidolgozta. Hangsúlyozni kell továbbá, hogy jelentéktelen hiba miatt nincs helye elállásnak, valamint a jogszabály
változásra tekintettel a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződések (pl. kereskedőtől történő
vásárlás) esetén a vevő a jármű hibáját a kötelezett költségére maga nem javíthatja ki, illetve
mással sem javíttathatja ki.
Bírói gyakorlat a gépjármű hibás teljesítése kapcsán
Használt gépkocsi tulajdonjogának átruházása tárgyában létrejött adásvételi szerződés alapján
a szolgáltatott dolog rendeltetése szerinti követelmény és egyúttal a szerződés célja a
gépjármű közforgalomban való jogszerű használhatósága, amelynek mellőzhetetlen kelléke az
eredeti egyedi azonosító (eredeti alvázszám) megléte. Ennek hiányában a szolgáltatott dolog
nem teljesíti a rendeltetése szerinti követelményt, azaz nem felel meg az előírt törvényes
tulajdonságoknak. Erre tekintettel az eladó teljesítése hibás, ami kellékszavatossági
felelősségét vonja maga után (BH 2022.11.294).
Jogszerű a vevő hibás teljesítésre alapított elállása a szerződéstől, ha a szerződés tárgyát
képező gépkocsiban jelentkező számos, a tartós használatot gátló, ellehetetlenítő hiba
kijavítását az eladó nem vállalja (BH 2022.11.295).
Ha a gépjármű az adásvételi szerződés teljesítését megelőzően keletkezett okból az
életkorához és a futásteljesítményéhez képest rendkívül gyakran, sorozatosan meghibásodik,
és a kötelezett a hibát többször eredménytelenül kísérli meg kijavítani, a jogosult pedig emiatt
a dolgot nem tudja folyamatosan, tartósan rendeltetésszerűen használni, a jogosult
megalapozottan állhat el a hibás teljesítésre tekintettel a szerződéstől (BH 2015.3.62).
A témát érintően további információkat az alábbi cikkben talál:
