Statisztikai adatok a garázdaságról
Sokak számára bizonyára meglepetés, hogy több alkalommal állapítják meg az elkövetők felelősségét garázdaság bűncselekménye miatt, mint testi sértés elkövetése okán. A közfelfogás ezt a két bűncselekményt összeköti, azonban a garázdaság megállapíthatóságának korántsem feltétele a testi sérülés okozása. Tökéletesen tükrözi ezt a Belügyminisztérium 2022-es bűncselekményi statisztikája. A 2022-es nyilvántartás ugyanis garázdaság elkövetéséből 8812 bűncselekményt tartalmaz, testi sértésből pedig csupán 6901 regisztrálására került sor. (Megjegyezzük, hogy az előző évben történt elkövetésekhez képest, a regisztrált garázdaság és a testi sértés száma is növekedett.)
Külön érdekességet jelent, hogy a garázdaság a fiatalkorúak által megvalósított második leggyakoribb bűncselekmény. 2022-ben a 14 és 18 év közötti elkövetők több mint 15%-át tették ki a garázdaság elkövetőinek.
Garázdaság törvényi tényállása
A garázdaság tényállását a Büntető Törvénykönyv 339. §-a rögzíti.
Garázdaság
- § (1) Aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot
a) csoportosan,
b) a köznyugalmat súlyosan megzavarva,
c) fegyveresen,
d) felfegyverkezve vagy
e) nyilvános rendezvényen vagy gyűlésen
követik el.
Garázdaság dogmatikája
A garázdaság védett jogi tárgya a köznyugalomhoz fűződő társadalmi érdek, amely egy ország törvényes működésének rendjét, polgárainak jogos érdekeit védi.
A garázdaság tényállásának három legfontosabb, konjunktív tényállási eleme:
- a cselekmény kihívó közösségellenessége,
- az elkövetési magatartás erőszakos jellege, illetve
- annak másokban megbotránkozás vagy riadalom keltésére való alkalmassága.
A fenti három feltétel valamelyikének hiányában garázdaság vétsége/bűntette nem valósul meg.
Áttekintve a garázdaság imént kiemelt három tényállási elemét, az alábbiakat szükséges kiemelnünk.
Miként azt a Kúria is megfogalmazta, kihívóan közösségellenes a társadalmi együttélési szabályokkal nyíltan szembehelyezkedő provokatív, kötekedő, öntörvényű magatartás, amellyel az elkövető a közösségi együttélési szabályok leplezetlen, gátlástalan, nyílt semmibevételét fejezi ki. A garázdaság tényállásában szereplő kihívó közösségellenesség nem azonos a minden bűncselekménynek fogalmi elemét képező társadalomra veszélyességgel. Jelen bűncselekmény elkövetője tudatában van annak, hogy kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása sérti, illetve sértheti a köznyugalmat, a közrendet és a cselekményt a közösségi érdek semmibevételével hajtja végre (BH 2020.3.61.). A garázdaság bűncselekményének megállapításához megkívánt erőszakos magatartás akkor tekinthető kihívóan közösségellenesnek, ha az közvetlenül és durván sérti (vagy sértheti) a közösség nyugalmát, mert az elkövető cselekményét az utóbbihoz fűződő érdek gátlástalan, nyílt semmibevételével hajtja végre (EBH 2019.B.5.).
A garázdaság bűncselekményének kiemelt második konjunktív feltétele a cselekmény erőszakos volta. Ezen elkövetési mód hiányában ugyanis a cselekmény csupán szabálysértésnek minősül. Itt szükséges visszatérni a bevezetőben említett azon téves közfelfogásra, mely szerint a garázdaság és a testi sértés összekapcsolódik. Az erőszakos magatartás kapcsán az alábbiakat érdemes kiemelni:
- A garázdaság személy és dolog ellen is irányulhat. Ebből következően, ha az elkövető dolog elleni erőszakos cselekménye olyan kihívóan közösségellenes magatartás, amely másokban megbotránkozás vagy riadalomkeltésre alkalmas, akkor a cselekmény ugyancsak kimeríti a garázdaság tényállását.
- A személy elleni erőszakos magatartás nem jelenti feltétlenül a testi sértés megvalósítását. Ahogyan azt a Büntető Törvénykönyv értelmező rendelkezése is megfogalmazza: erőszakos magatartásnak minősül a más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatás is, abban az esetben is, ha az nem alkalmas testi sérülés okozására. Ekként más személy tojással vagy paradicsommal történő megdobása, vagy nyitott tenyérrel történő arcon csapása testi sérülés okozásának hiányában is alkalmas lehet garázdaság megvalósítására.
A garázdaság elkövetési magatartásának harmadik említett feltétele, hogy a cselekménynek alkalmasnak kell lennie megbotránkozás vagy riadalom keltésére. A bűncselekménynek azonban nem feltétele, hogy a cselekmény másokban ténylegesen megbotránkozást vagy riadalmat váltson ki. A garázdaság tényállása ugyanis csupán azt követeli meg, hogy az elkövető által kifejtett cselekmény alkalmas legyen megbotránkozás vagy riadalom keltésére. Ennek megfelelően a garázdaság elkövetésének nem feltétele, hogy az elkövetési magatartást mások észleljék, vagy annak megvalósításakor ténylegesen jelen legyenek, hanem elegendő annak észlelésének reális esélye.
Garázdasággal kapcsolatos bírósági döntések
A garázdaság vétségének tényállásszerűségéhez megkívánt kihívó közösségellenességet megvalósítja az elkövetőnek időben elhúzódó olyan erőszakos magatartása, amelyet a város belterületén, kifejezetten forgalmas helyen, pláza előtt, munkaidő után a délutáni órákban tanúsít, függetlenül a cselekmény személyes motivációjától. Nem veszélyes azonban a társadalomra a magatartás, ha az elkövető jogos védelmi helyzetben cselekszik, mert az őt ért becsületsértést követően a vele vitatkozó személy még meg is lökte, s ezáltal egy jogtalan támadással szemben fejtett ki jogszerű elhárító cselekményt, amikor támadóját arcul ütötte, s ezért őt az ellene garázdaság vétsége miatt emelt vád alól büntethetőséget kizáró okból kellett felmenteni (BH 2020.3.61).
Az éjszakai időpont ellenére is megvalósul a garázdaság vétsége, ha a forgalmas kertvárosi környezetben, közterületen a terhelt beleköt a járművében várakozó sértettbe, őt bántalmazza, ruháját elszakítja, s tettleges, testi épséget sértő magatartásával csak a sértett hatékony védekezésére hagy fel (BH 2019.7.191).
A garázdaság bűncselekményének jogi tárgya a köznyugalom, amely nem tértől és időtől elvonatkoztatott fogalomrendszer, hanem egy ország törvényes rendje, amely polgárainak jogos érdekét védi. Ennek a rendnek helyhez és időhöz kötött megbontása vagy arra alkalmassága valósíthat meg tényállásszerű magatartást, tehát bűncselekményt. A magatartás megbotránkozásra vagy riadalomkeltésre alkalmasságának pedig az elkövetés – a magatartás tanúsításának – időpontjában nyomban kell észlelhetőnek lennie, nem pedig utólag. A bűncselekmény megvalósulásához ezért az szükséges, hogy az elkövetett cselekmény válthassa ki a megbotránkozást vagy riadalmat, nem pedig a róla szóló tudósítás esetleges hatása (EH 2019.03.B5).
A garázdaság bűncselekménye nem minősül személy elleni erőszakos bűncselekménynek, a garázdaság elkövethető erőszakos, támadó fellépéssel is, vagy olyan, más személyre gyakorolt támadó jellegű fizikai ráhatással is, amely nem alkalmas testi sérülés okozására (BH 2018.5.134).
A megbotránkozásra, riadalomkeltésre való alkalmasság megállapításának nem feltétele mások tényleges jelenléte vagy észlelése, elegendő annak a reális esélye is. Ha a terhelt a sértettel szemben kifejtett erőszakos, garázda magatartását közterületen, utcán, lakott kertvárosi környezetben követte el, amely helyszín alkalmas arra, hogy ezen erőszakos, közösségellenes magatartást többen is észleljék, cselekménye garázdaság vétségének minősül (Kúria Bfv.1220/2018/9.).
Képviselet szükségessége
Amennyiben garázdaság elkövetése miatt eljárást indítanak Önnel szemben, javasoljuk, hogy minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot Társaságunkkal. A büntetőeljárás során a legjobb eredmény akkor érhető el, ha a terhelt egy szakértő ügyvéd bevonásával alakítja ki a védekezés stratégiáját. Felhívjuk a figyelmét, hogy a gyanúsítotti kihallgatás a büntetőeljárás egyik legfontosabb eljárási cselekménye, ezért már a gyanúsítotti kihallgatást megelőzően ajánljuk, hogy vegye fel velünk a kapcsolatot.
Garázdasággal kapcsolatos kérdése esetén állunk rendelkezésére!
A témát érintően további információkat az alábbi cikkben talál:
